Aktuális

TÁJÉKOZTATÁS

az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.) 2020. július 1. napján hatályba lépett módosítása szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki a hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt (kút), ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. A kutak utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti az ásott, a fúrt (és a vert) kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szerint „A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges:

·         a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

·         aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

·         ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

·         ac) nem gazdasági célú vízigény;

·         b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

·         c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.”

Tájékoztatjuk, hogy a kötelező bírságkiszabás alóli mentességi időszak 2023. december 31-ig tart. Minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság engedélye szükséges. Vízjogi engedélyt úgy kaphat, ha kérelmet terjeszt elő a Jegyzőnél.

fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt dokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. sz. melléklet II. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma szerint, melyek a következők:

II.    A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma

1.    Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.

2.    A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).

3.    A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi szélesség és hosszúság, vagy EOV).

4.    A vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény.

5.    Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye.

6.    A kút műszaki adatai:

6.1.    talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben);

6.2.    csak fúrt kút esetében:

6.2.1.    iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,

6.2.2.    csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,

6.2.3.    szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, típusa,

6.2.4.    csak ásott kút esetében: kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat, helye (m-m).

6.3.    A kút-felsőrész kialakítása (fúrt és vert kút esetében): akna, kútház, kútszekrény, kútsapka.

6.4.    A kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga.

6.5.    csak vert kút esetében a csövezet anyaga, átmérője (mm), a csövezet rakathossza (m-m), a szűrőzött szakasz mélységköze (m-m), a szűrő típusa.

6.6.    A használat során keletkező szennyvíz mennyisége, elhelyezése.

6.7.    Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.

6.8.    Fúrt kút esetében, ha vízjogi létesítési engedély alapján történt a kivitelezés, a kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.

6.9.    Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal rendelkező kivitelező is; fennmaradási vagy létesítési engedéllyel nem rendelkező kút üzemeltetési engedélye iránti kérelem esetében a kútr. 13. §-ban megjelölt szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet).

A nyomtatvány itt letölthető :  kút fennmaradási kérelem

Fontos, hogy a beadott dokumentáción a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 13. §-ban megjelölt szakember nyilatkozata szükséges.

Fúrt kútnál magánszemély esetében a jegyzői engedélyes talajvízre, parti szűrésű vízre szűrőzött kúthoz NEM kell tervezői végzettség, NEM kell MMK tagság elég, ha a dokumentumot kútfúrási jogosultsággal rendelkező szakember írja alá.

Ásott   kút   engedélyezéséhez, fennmaradási   engedély   ügyintézéséhez   NEM   kell kútfúró végzettség, e kutakat a tulajdonos is engedélyeztetheti, és aláírhatja.

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.

Az eljárás a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. melléklet 58 a pontja alapján mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

Ha nem ért egyet a határozattal, Ön a Megyei Kormányhivatalhoz benyújtott fellebbezéssel élhet. A fellebbezés az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény – Melléklet: XIII. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek 2. pontja „A fellebbezés illetéke a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese;”

Mivel az alapeljárás illetékmentes, ezért a fellebbezés is. 

Az elkészült kút használatbavételi engedély alapján vehető használatba. A meglévő kút a fennmaradási engedély alapján használható.

Csak akkor kell szakhatóságot bevonni az eljárásba, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

A vízgazdálkodási bírság:

A Vgtv. 2023. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2023. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. A fentiekből is látható, hogy a jogalkotó a kutak engedélyeztetési eljárását tette díjmentessé.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány áll rendelkezésre, ami településünk   honlapjáról letölthető, illetve a Keszüi Közös Önkormányzati Hivatalban átvehető.

 

 Amennyiben szakembert keres:  Faragó Zsolt,   Faragó Kút Kft.

TELEFON:: +36303525297     www.vizkutfuro.hu